Nagyon sok ideig ment ez így. Aztán egy idő után Tamás elkezdett panaszkodni a barátnőjére, miszerint annak sose jó semmi. Teljes mértékben meg akarta változtatni Tamást és az életét. Látszott, hogy a lány fiatalabb mint ő. Nem tűnne soknak az a 3 év, de pont abban a korban volt a lány, amikor még gyerekes, Tamás pedig pont abban, amikor megkomolyodik. És ez ugye szinte mindig konfliktusokat szül.
Az is nagyon zavarta még, hogy a lány engem mindennek lehordott és természetesen mindenkinek el is mondta a véleményét. Szóval olyanok is egy retkes kurvának tartottak, akik eddig azt se tudták, hogy én létezek. Tamás pedig hiába jártatta neki a száját, hogy ez csak beszélgetés, nem is találkoztunk azóta, amióta együtt vannak, és én akkor is a legjobb barátja maradok, ha a fene fenét eszik is. Megmondta neki kerek perec, hogy nem hajlandó engem kitörölni az életéből. A lány persze ennek nem igazán örült, és még lelkesebben feketített be az emberek előtt.

Tamás mesélte, hogy az évfordulójukra vett neki egy gyűrűt, és mikor átadta, a lány rávágta, hogy igen. Tamás meg nekiállhatott magyarázni, hogy ez nem házassági ajánlat volt, hanem egy ajándék, hisz ő se gondolhatja komolyan, hogy egy 21 és egy 18 éves ember összeházasodik. Aztán Tamás mégtöbbet beszélt a problémáikról, én pedig próbáltam objektív tanácsot adni, de semmi mást nem tudtam mondani, csak hogy hagyja ott. Tényleg nem azért mondtam, mert én is szerettem Tamást, hanem mert olyan problémák voltak köztük, amiket nem igazán lehet megoldani.

Aztán egy nap észrevettem, hogy Tamásnak elég rossz a kedve. Mikor megkérdeztem, hogy mi a baj, elmondta, hogy szakítottak.