Megemlítette néha, hogy kezdi azt hinni, hogy csak a szám jár és csak mondom ezeket a dolgokat neki, de sose tenném meg őket. Én pedig váltig bizonygattam, hogy de.

Vesztemre. Ugyanis nem kellett hozzá sok idő és előállt egy találkozás ötletével. Megijedtem, és nemet mondtam. Mindig. Féltem, hogy mi fog történni. Féltem, hogy visszatér a régi énem. Féltem, hogy a múlt visszaköszön és megismétli önmagát. És legfőképp a Lacival való stabil kapcsolatomat féltettem.

Laciról érdemes tudni, hogy neki is volt egy "nagy szerelme". Csakhogy elvitték katonának, és egy nap kiderült, hogy a bartnője egy másik fiúval jár kézenfogva. És nem csak egymás kezét fogták, gondolom ti is rájöttetek. Szóval gyűlöli a megcsalás gondolatát is, ha nézünk egy filmet és a nő megcsalja a pasiját, vagy csak flörtöl mással ő már dührohamot kap. Tehát minden okom megvolt az aggodalomra.

Ugyanis tisztában voltam vele, hogy Tamás még mindig meg tudja mozgatni bennem a dolgokat, így sanszos, hogy elcsábulok és valami ismét lesz köztünk. Így egyre nőttt azon alkalmak száma, mikor nagyívben háríottam a találkák ötletét. Lassan már csak temetésre nem hivatkoztam.